Így szólt az Úr: „Aki a kicsiben hű, a nagyban is hű, és aki a kicsiben hamis, a nagyban is hamis. Ha tehát a hamis mammonban nem lettetek hűek, ki bízza rátok az igazit? És ha a máséban nem lettetek hűek, ki adja oda nektek a tiéteket? Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a mammonnak.” Hallották mindezt a farizeusok, akik pénzsóvárak voltak, és kigúnyolták őt. Ekkor azt mondta nekik: „Ti igaznak mutatjátok magatokat az emberek előtt, az Isten azonban ismeri a szíveteket. Mert ami magasztos az emberek előtt, az utálatos az Isten előtt.”
Elmélkedés
Jézus tanítása figyelmeztet bennünket arra, hogy mennyire fontos megbecsülni azt, amink van, illetve amit ránk bíznak. Ez a krisztusi mondat sokféle módon állhat előttünk: a legfontosabb a ránk bízott feladatban a hűség. Ez akkor valósul meg, ha a ránk bízott feladatot a sajátunknak érezzük. Ami a miénk, ahhoz jobb esetben ragaszkodni szoktunk. Azt sem felejthetjük, hogy kitől kapjunk „életünk feladatát, küldetését”: az Istentől. Neki fontosak vagyunk, bízik bennünk, feladatot bíz ránk. Ez méltóságot ad az embernek. S hogy mi a kicsi? Mi a nagy? Emberi gondolkozás ez. Az Isten nem így tekint erre. Minden elvégzett feladat, minden próbatétel, minden cselekedet, amelyben hűségesnek bizonyulunk, egyformán számít az Isten előtt! Jézus példabeszédében a napszámosok jutalma is ugyanakkora, függetlenül, hogy ki hány órát dolgozott. Ő nem méricskél, senkitől nem sajnálja a jutalmat. Csak legyél hűséges ahhoz, amid van, s amit kaptál. S ez megtanít arra is bennünket, hogy tudjuk beérni azzal, amink van. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehetnek álmaink, vágyaink. Viszont az Isten által megtanulunk elégedetté válni. Ez az emberi boldogságnak alapja.
Ima
Istenünk! Taníts meg bennünket a te alázatosságodra! Segíts, hogy hozzád hasonlóan mi is hűek tudjunk maradni! Ahogy Te hű maradtál a kereszthalálig, úgy segíts bennünket, hogy minden ránk bízott feladatban, próbatételben megmaradhassunk a te színed előtt! Ámen.
Zuró József atya