Keresés
Close this search box.

Lk 7,1b-10

Abban az időben Jézus betért Kafarnaumba. Egy százados egyik szolgája pedig, aki annak nagyon kedves volt, haldoklott. Mivel hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit és kérte őt, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját. Azok pedig, amikor odaértek Jézushoz, nagyon kérték: „Méltó arra, hogy megtedd ezt neki, mert szereti nemzetünket, és a zsinagógát is ő építtette nekünk.” Jézus tehát velük ment. Amikor már nem volt messze a háztól, a százados elküldte hozzá a barátait ezekkel a szavakkal: „Uram! Ne fáradj, mert nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj. Éppen ezért nem is tartottam magamat méltónak, hogy hozzád menjek; hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul a szolgám. Mert én is alárendelt ember vagyok, és katonák szolgálnak alattam; és ha azt mondom az egyiknek: »Menj!«, akkor elmegy; vagy a másiknak: »Gyere!«, akkor odajön; és a szolgámnak: »Tedd meg!«, akkor megteszi.” Ennek hallatán Jézus elcsodálkozott. Megfordult, és így szólt az őt követő tömegnek: „Mondom nektek, még Izraelben sem találtam ekkora hitet.” Amikor a küldöttek hazatértek, a beteg szolgát gyógyultan találták.

Elmélkedés

Emberi életünknek természetes velejárója, s látjuk és tapasztaljuk, hogy az emberek különböző szintű szerepeket, pozíciókat töltenek be az életben. Ha megmaradunk ennek szemlélésében, s arra törekszünk, hogy minél hatalmasabbak, befolyásosabbak legyünk, törvényszerüleg csalódás fog érni. Azt fogjuk tapasztalni, mindig van tőlem hatalmasabb. Ha ezt felismerjük, azt kell látnunk, hogy épp az alázatosságra kell törekednünk. Hiszen az alázat megengedi, hogy lássuk hiányosságainkat, töredelmességünket, gyarlóságainkat. Ez az alázat megengedi, hogy ezeken javítsunk, s hogy a tökéletesedés útját járjuk. Az alázat megengedi, hogy segítséget kérjünk vagy azt elfogadjuk. Az alázat megengedi, hogy segítsük egymás terheit, betegségeit hordozni. S az Isten előtti alázat nemcsak megengedi, de meg is követeli, hogy Őelőtte egyformák, s egyenrangúak legyünk. Mert az Istennél nincs személyválogatás. Ezzel az alázattal tud a százados közbenjárni Jézusnál az ő szolgájáért. Felismeri, hogy ki az egyetlen hatalmas, akinek mindent alá kell rendelnie, mert az Ő hatalmassága pont az emberek iránt tanúsított szeretetében és alázatos szolgálatában mutatkozott meg.

Ima

Istenünk! Mindannyian a te képedre és hasonlatosságodra lettünk teremtve. Add, hogy az általad kapott egység mindannyiunk életét áthassa, hogy a te alázatosságodat minden ember szívébe tudja fogadni, hogy azt utána másokkal mi magunk is meg tudjuk osztani! Ámen.

Zuró József atya