Abban az időben Jézus látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve, és meggyógyította betegeiket. Amikor beesteledett, odamentek hozzá tanítványai, és mondták: „Elhagyatott ez a hely, és későre jár. Bocsásd el a népet, hadd menjenek a falvakba, hogy élelmet vegyenek maguknak!” Jézus azonban így szólt: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!” Ők azt mondták neki: „Nincs itt egyebünk, csak öt kenyerünk és két halunk”. Ő így szólt: „Hozzátok ide nekem azokat!” Majd megparancsolta, hogy a tömeg telepedjék le a fűre. Azután fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és megáldotta azokat. Ezután megtörte a kenyereket, odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a tömegnek. Mindnyájan ettek, és jól is laktak, a maradék darabokból pedig tizenkét kosarat szedtek tele. Mintegy ötezer férfi evett, az asszonyokat és a gyerekeket nem is számítva. Ezután nyomban kényszerítette Jézus a tanítványokat, hogy szálljanak bárkába, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a tömeget.
Elmélkedés
„Nincs egyebünk, csak…” Ő így szólt: „Hozzátok ide nekem azokat!”
Minden fiatalnak lelke legmélyén ott él a vágy, milyen jó lenne valami szépet, nagyot tenni az emberiségért. De rögtön jön a másik gondolat: mit tehetnék én? Nincs egyebem, mint… Annyian próbálnak tenni a világért…
Egyik kedvenc filmem „Az élet csodaszép”. A főszereplő tele van nagy vágyakkal, de édesapja hirtelen halála következtében mások miatt lemond álmairól, átveszi a családi építés és telekügynökséget, végzi azt a szürkének látszó munkát, amitől mindig is berzenkedett.
Fordulat következik életében. Elkeseredésében öngyilkos akar lenni. Egy angyal érkezik a segítségére, aki megmutatja neki, milyen csodálatos élete volt:
Hány emberen segített, milyen „gazdag”volt az ő szegényesnek tűnő élete. Mert nem a maga elképzelte úton haladt, hanem a lelkiismeretén keresztül a Lélek indíttatásainak adta meg magát. Amije volt, a jézusi szeretetre adta. A film végén kiderül, milyen sok igaz barátja van, milyen nagy dolgot valósított meg az életében.
Érdemes a Lélekre hallgatnunk, odaadni azt, amink van Isten Országának építésére.
A „nincs egyebünk” Neki épp elég, hogy csodát műveljen velünk és általunk.
Sivadó János atya
