Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek. Erre megkérdezik az igazak: Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna? A király így felel: Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek. Ezután a balján állókhoz is szól: Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely az ördögnek és angyalainak készült. Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom. Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni. Ekkor ezek is megkérdezik: Uram, mikor láttunk éhesen vagy szomjasan, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, s nem voltunk szolgálatodra? Erre majd ezt feleli: Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre.
Elmélkedés
Múlt héten a GPS utasításaira figyeltünk, elmélkedtünk az újratervezés lehetőségéről és arról, hogyan vezeti életünket az Isten egy cél felé.
Most visszatekintve láthatjuk, hogy a céltól eltértünk és bűnt követtünk el. A megtérés és a bűnbánat után még mindig itt a kérdés hogyan tovább? Szabadakaratunk sok csapdát rejt, rossz és jó irányban is térhetünk. A vasárnapi Evangélium megmutatja, hogy a döntéseimnek van súlya. Az utolsó ítéletnél mindig egy bírósági tárgyalásra gondolunk, ahol mi vagyunk a vádlottak, a bűnösök. Tegyük fel magunknak a következő kérdést: „Miért vagy kiért teszek meg valamit?” Lehetőségem mindig van. Jót tehetek és persze rosszat is, de most intenzívebben figyeljünk oda a jóra. A szeretet cselekedetei összekötnek Istennel és embertársaimmal, jobban érzem magamat is a bőrömben. Éppen ezért kell jobban, tudatosabban odafigyelni a böjti időszakban az önmegtagadásnak erre a formájára, azaz tudatosan önmagam (csúnyán fogalmazva önérdekem) elé helyezni embertársamat. Ezzel azonban nem arra szeretnélek biztatni, hogy saját igényeidet, szükségleteidet hagyd figyelmen kívül, mint lentebb olvashatod majd nagyon is jelentőségteljes az önmagunkhoz való viszonyulásunk. A cserkészmozgalomban követelmény a napi egy jócselekedet. gondoljunk csak bele, ha a böjt folyamán szintén csak egy jócselekedetet hajtunk végre naponta, lesz olyan aranytartalékunk, hogy Istent is a szerető és megerősítő, cselekvő társként ismerjük meg, aki nem kívülről nézi sem az én életemet sem a tiedet, hanem részese annak, aki segít, erősít és vígasztal. Az Ő szemén, szemüvegén keresztül kell látnom mindent. Akkor meglátom, hogy nem csak egyedül vagyok a vádlottak padján, és a cselekedeteim, amelyeket érte tettem segítenek, hogy meghalljam az Ő hangját, amely a megfelelő Cél felé irányít. Van időm jól cselekedni! Jót tenni önmagam és mások javára. Kevesen gondolunk bele abba, hogy amikor nem gondoskodunk önmagunkról, akkor is vétük a szeretet parancsa ellen, hiszen nem teszek meg mindent egy emberért, szeressük hát bölcsen önmagunkat is, hogy felebarátunkat szeretni tudjuk és környezetünk számára áldássá válhassunk! Lehet megfogalmazódik most benned a kérdés: nem önzés ez? Szerintem nem. Ha csak önmagamra figyelek, nem fogok sok szeretetet, közelséget, melegséget megélni az életemben. Ám, ha először önmagamra figyelek, majd a többiekre, akkor képes vagyok felismerni embertársam szükségleteit és az én tartalékaimból kielégíteni azt, amiben Ő hiányt szenved.
Ima
Uram add, hogy meglássalak, meghalljam hangodat, erősíts meg, hogy azt tegyem ami Veled összeköt. Köszönöm, hogy a böjt által megtisztíthatom testem és lelkem is. Kinyithatom a szemem, hogy felismerjelek és ezáltal add, hogy a Te szemeddel láthassak mindenkit, add, hogy legyen szemem észrevenni és bátorságom megcselekedni a Te nevedben embertársamnak mindazt a jót, ami az én életemet is gazdagabbá teszi. Segíts, hogy ne piszkoljam be magam a bűn által, ám, ha mégis elesem erősíts meg az újra- és ismét újrakezdés kegyelmével, légy segítségemre a jóban való előrehaladásban. Ámen
Zajácz Gábor atya
